A lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesítéséről
2004. január 1-jétől, majd 2007. január 1-jétől módosultak a lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesítésének szabályai. Jelen tájékoztató célja, hogy a rendelkezések hátterét képező jogszabályok rendelkezéseinek ismertetésével segítséget nyújtson a személyi jövedelemadó törvény szövegében előforduló egyes fogalmak értelmezéséhez.
A lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesítéséről a 2004. január 1-jétől hatályos szabályok szerint
(A 2007. január 1-jével bevezetett változások az oldal alján találhatók.)
Az új törvényi rendelkezés tartalma [a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 38. §-a]
Az összevont adóalap adóját csökkenti az 1993. december 31-e után hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján lakáscélú felhasználásra felvett hitel adósaként (adóstársaként) szereplő magánszemély által az adóévben a tőke, a kamat és a járulékos költség törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által igazolt összeg
• 40 százaléka, feltéve, hogy a magánszemély által felvett hitel állami kamattámogatásban részesül, összege nem haladja meg a 15 millió forintot és új lakás tulajdonjogának megszerzését, belföldön levő lakás építését, építtetését szolgálja;
• 30 százaléka minden más esetben (pl. használt lakás vásárlása, lakás bővítése), feltéve, hogy a hitel összege nem haladja meg a 10 millió forintot.
A magánszemély által igénybe vehető adókedvezmény összege nem haladhatja meg a 120 ezer forintot. A maximális összeg azonban csak a következő feltételekkel érvényesíthető:
• a magánszemély adóbevallásban bevallott vagy az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásban, az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása során elszámolt éves összes jövedelme nem haladja meg a 3 millió 400 ezer forintot
• ha a kedvezményt érvényesíteni kívánó magánszemély házastársa (élettársa) az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban volt gyermekgondozási segélyre jogosult és ez a házastárs (élettárs) a hitelszerződésben adóstárs, a hitellel megszerzett ingatlan tekintetében pedig tulajdonostárs, az előzőekben említett, a maximális kedvezmény érvényesítésére lehetőséget biztosító jövedelemhatár 4 millió 400 ezer forint.
A kedvezmény az alábbiak szerint csökkentett mértékben vehető figyelembe, ha az említett feltételek nem állnak fenn:
• az egyébként érvényesíthető adókedvezményt (a törlesztőrészlet 40 vagy 30 százaléka, legfeljebb 120 ezer forint) csökkenteni kell a
3 millió 400 ezer forint feletti jövedelem 20 százalékával, ha az összes bevallott vagy elszámolt jövedelem nem éri el a 4 millió forintot. 4 millió forint éves jövedelem felett ezen a jogcímen kedvezmény nem vehető figyelembe;
• az egyébként érvényesíthető adókedvezményt a 4 millió 400 ezer forint feletti jövedelem 20 százalékával kell csökkenteni abban az esetben, ha a magánszemély házastársa (élettársa) az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban volt gyermekgondozási segélyre jogosult és a kedvezményt érvényesíteni kívánó magánszemély éves összes jövedelme nem éri el az 5 millió forintot. 5 millió forint feletti éves jövedelem esetén ezen a jogcímen kedvezmény nem érvényesíthető.
Az adókedvezmény az első törlesztőrészlet megfizetésének évében és az azt követő négy adóévben érvényesíthető. Ez az időtartam azonban egy-egy adóévvel meghosszabbodhat minden olyan gyermek (eltartott) után, akire tekintettel a magánszemély a hitelszerződés megkötésekor lakásépítési kedvezményben (szociálpolitikai kedvezményben) nem részesült és akire tekintettel a magánszemély a törlesztési időszakban - de legkésőbb az adókedvezmény legutóbbi igénybevételének adóévét követő adóévben - családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá válik).
Az adókedvezmény csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan és csak egy hitelszerződés adósaként, adóstársaként érvényesíthető. A kedvezmény - a korábbi évektől eltérően -nem osztható meg az adóstársak között, csak egyikük vehet ezen a jogcímen figyelembe adókedvezményt. Az érvényesítés feltétele, hogy a magánszemély adóbevallásában, adóbevallással egyenértékű nyilatkozatában vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása érdekében tett nyilatkozatában feltüntesse az ingatlan helyét, helyrajzi számát, valamint az összes adóstárs adóazonosító számát (természetes azonosító adatait).
Az előforduló fogalmak magyarázata és jogszabályi háttere
Lakáscélú felhasználás [Szja törvény 38. § (2) bekezdés]
a. a belföldön fekvő lakótelek, lakás tulajdonjogának, valamint a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése;
b. a belföldön fekvő lakás építése, építtetése;
c. a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez;
d. a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvénynek, vagy e törvénynek a hitelszerződés megkötése napján hatályos rendelkezése szerinti - az a)-c) pontban nem említett - lakáscélú felhasználás.
Lakás [Szja törvény 3. § 73. pont]
Az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény, valamint az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett földrészleten lévő lakóház.
Lakótelek [Szja törvény 3. § 74. pont]
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározott építési telek, ha arra a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat szerint lakás építhető, valamint az ingatlan-nyilvántartásban a lakással együtt nyilvántartott földrészlet, továbbá az a földrészlet, amelyet lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel.
Új lakás [Szja törvény 38. § (1) bekezdés aa) pont]
Az a lakás, amelynek első átruházására a kedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával került sor, amennyiben azt a tulajdonjogot szerző magánszemélyt megelőzően más lakcímként nem jelentette be.
Kamattámogatás
A lakás célú állami támogatásokról szóló, többször módosított 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet 12. és 13. §-a alapján az állam a rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén kamattámogatást nyújthat a magánszemélyek részére belföldi jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél kamattámogatása, illetve kiegészítő kamattámogatás útján.
Lakásépítési kedvezmény (közismert elnevezéssel: szociálpolitikai kedvezmény)
A lakáscélú állami támogatásokról szóló, többször módosított 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet alapján új lakás építéséhez vagy vásárlásához, illetve lakásszövetkezet tulajdonában lévő, újonnan épített lakrész állandó használati jogának megszerzéséhez, lakás bővítéséhez, meghatározott körben használt lakás megvásárlásához a rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén nyújtott közvetlen állami támogatás. A feltételeket a hivatkozott rendelet 2-8. §-ai tartalmazzák.
Gyermekgondozási segélyre jogosult magánszemély
A családok támogatásáról szóló, többször módosított 1998. évi LXXXIV. törvény 20. §-a alapján gyermekgondozási segélyre (GYES) jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám saját háztartásában nevelt gyermekek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetében a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetében pedig a 10 életév betöltéséig. A törvény 20/A. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén a szülő vér szerinti, örökbefogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa is (nagyszülő) is jogosult lehet a GYES-re.
Családi pótlékra jogosult magánszemély
A családok támogatásáról szóló, többször módosított 1998. évi LXXXIV. törvény 7. §-a értelmében családi pótlékra jogosult a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám
• a még nem tanköteles,
• tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles,
• középiskolai, szakiskolai (a továbbiakban együtt: közoktatási intézmény) tanulmányokat folytató meghatározott életkorú
saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel. A közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után a családi pótlék a 2003. szeptember 1-je és 2004. augusztus 31-e közötti időtartam alatt annak a tanévnek a végéig jár, amely alatt betölti a 22. életévét, 2004. szeptember 1-jétől pedig annak a tanévnek a végéig jár, amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.
2007. január 1-jétől megszűnt, illetve változott számos adókedvezmény. Az egyik legfontosabb változás, hogy eltörölték a lakáscélú hitelekhez kapcsolódó adókedvezményt:
A hiteltörlesztés fogalma a lakáscélú hitel adókedvezményére vonatkozó átmeneti szabályok alkalmazásában
[az 1995. évi CXVII. törvény 38. § (1) bekezdése]
2007.01.19.
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 223. § (7) bekezdése alapján a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja törvény) 38. §-a 2007. január 1-jén hatályát veszti. Ugyanakkor az átmeneti rendelkezés értelmében az Szja törvény 38. §-át változatlan tartalommal kell alkalmazni azon hitelek esetében, amelyek tekintetében a hiteltörlesztés 2007. január 1-je előtt megkezdődött. A lakáscélra felvett hitel törlesztésébe az idézett törvényhely szerint beletartozik a tőketörlesztés (az előtörlesztést is ideértve), a kamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj.
Amennyiben tehát a magánszemély 2007. január 1-je előtt kamatot, kezelési költséget, hitelfolyósítási díjat fizetett, akkor részére az adókedvezmény továbbra is jár, függetlenül attól, hogy a fenti időpontig megkezdődik-e a tőke törlesztése. Az előtörlesztés esetében szintén változatlanul megilleti a magánszemélyt az adókedvezmény.